Akarsz kölcsönt bármikorra?

A magyar kormány 2025. március 17-én hozta létre az árplafonokat. Ezekkel az inflációt és az élelmiszer-árakat akarják kontrollálni. Harminc alapvető élelmiszerre vonatkoznak, így a kiskereskedők csak 10%-os árrést alkalmazhatnak.

Remélik, hogy ezáltal az élelmiszerárak mintegy 10%-kal csökkennek. Ez nagy segítség a családoknak. A GKI szerint az intézkedés az árak 2%-os csökkenését is hozhatja.

Kölcsön

OTP Személyi Kölcsönök

Fixen kamatozik a teljes futamidő alatt. 24 órában igényelhető, fiók felkeresése nélkül OTP Banknál fennálló személyi hitelét már online is kiválthatja.

Díjmentes a hitelbírálat és online hiteligénylés esetén nem számítunk fel folyósítási díjat.

Nézd meg, hogyan kérvényezheted Você continuará no mesmo site

Az intézkedés fontos lépés a gazdaság és a családok védelmében. A kormány így áll ellent az inflációs nyomásnak.

Az árrésstop bevezetésének okai

Az árrésstop legnagyobb oka az élelmiszerárak nagy mértékű emelkedése volt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint, februárban az infláció Magyarországon 7,1%-ra nőtt. Különösen a tejtermékek, tojások, és vaj ára nőtt jelentősen; például a vajé közel 80%-kal az előző évhez képest.

A kormány az árrésstoppal a magas élelmiszerárakat akarta megfékezni. Orbán Viktor miniszterelnök kiemelte, hogy a kereskedők indokolatlan árrése, mint a tojások 40%-os haszonkulcsa, intézkedést igényelt. 2022. március 12-én a kormány bevezette az árrésstopot. Ez 30 alapvető élelmiszerre szabályozta a kereskedők árrését 10%-ra.

Ez a szabályozás segítette a háztartásokat, és erősítette a vásárlóerőt. A rendelet március 17-én lépett hatályba, és május végéig maradt érvényben. Nem csak a hazai, hanem a nemzetközi vállalatokra is vonatkozott, elősegítve a tisztességes versenyt. A Gazdasági Versenyhivatal felelt a betartás ellenőrzéséért, ezzel megakadályozva a piaci visszaéléseket és segítve az árak stabilizálását.

Rövid távú hatások az élelmiszerárakra

A kormányzati lépések az élelmiszerárakat érintik. Az árplafon és más akciók 10%-os áremelési limitet jelentenek, ami segítheti az árak csökkenését. Ezáltal az élelmiszerárak 10-15%-kal eshetnek, így többet tudunk vásárolni ugyanannyiért.

2023 júliusában az akciós mérték 15%-ra nőtt. Az élelmiszerárak ekkor 6,7%-kal csökkentek. Ezek az intézkedések 0,6%-ponttal csökkentették az élelmiszer-inflációt. Júniusban az élelmiszerárak inflációja még közel 30% volt, szeptemberre ez 15%-ra mérséklődött.

Az online Árfigyelő rendszer bevezetése óta sok termék ára esett. 62 termékkategóriából 56-ban csökkentek az árak, ami jobb vásárlási lehetőségeket ad a háztartásoknak. Az intézkedések célja az árak indokolatlan növekedésének megállítása.

Nem minden esetben csökkennek automatikusan az árak. A piaci reakciók különbözőek lehetnek, ezért fontos figyelemmel kísérni az árak alakulását.

Árplafonok bevezetése az élelmiszerárak növekedésének fékezésére

Az élelmiszerárak szabályozása fontos lépés. A kormány ezzel korlátozza az inflációt, segítve a háztartásokat. Így az árak esni fognak, mert a kereskedők legfeljebb 10%-kal emelhetik az árat a beszerzési költséghez képest.

A kiskereskedők árréskorlátozása

A kiskereskedők árréskorlátja mostantól maximum 10%. Ez 2023. januárra jelentős változást hoz az árazásban. A kiskereskedők így felelősségteljesebben állítják be az árakat, ami előnyös a vásárlóknak.

Az érintett termékek köre

Több, mint 30 alapvető terméket érint az árplafon. Ezek az élelmiszerek fontosak a napi étkezésben:

• Húsfélék
• Tejtermékek
• Liszt
• Cukor
• Tojás

E termékek kedvezőbb ára nagyban segíti a családokat. Az árplafonoknak köszönhetően olcsóbban juthatnak hozzá ezekhez az alapélelmiszerekhez.

Hosszú távú gazdasági következmények

A közelmúltban bevezetett árrésstop hosszú távú hatásait elemzés alá kell vonni. Szakértők, mint Horváth Sebestyén a Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, megjegyzik: az infláció nem oldható meg csak az árrések korlátozásával. Ők szerint a 10%-os árrés nem fedezi a legnagyobb élelmiszerláncok működési költségeit, ami nehéz helyzetbe hozza őket.

Az élelmiszerláncokat, amelyek eddig 30-35%-os árréssel dolgoztak, most komoly bevételcsökkenés éri. Ezért más termékek árának emelése felé fordulhatnak, ami eltorzíthatja a piacot. A kisebb bevétel és a fedezetlen költségek a kisboltok bezárásához is vezethetnek.

Az árrésstop hatására az első napokban az árak átlagosan 16%-kal estek. Különösen a tejtermékek esetében volt ennek látható jele. Ugyanakkor, hosszú távon ezek a változások kétélűek lehetnek. Fennáll a kockázat, hogy a kereskedők később drasztikusan megemelik az árakat, így az infláció ismét növekedhet.

Az ellátási lánc reakciói

Az ellátási láncban mindenki másképp reagál az árrésstopra. A nagyobb üzletek alkupozíciójuk miatt nyomást gyakorolhatnak a beszállítókra. Ezáltal alacsonyabb árakat kérhetnek, amit a kisboltok nem tehetnek meg. Ez piaci torzuláshoz vezet, ahol a kisboltok nem tudnak versenyezni az árakkal.

Piaci torzulások a kiskereskedelemben

A Kereskedelmi Szövetség elemzése szerint a kereskedők áremelése a piaci reakciókat befolyásolja. Az ellátási láncban a végfelhasználókhoz jutó magasabb költségek a verseny és a fogyasztói magatartás megnehezítéséhez vezetnek. A kisebb kereskedők nem tudják követni az árakat, így a piaci verseny csökken.

A kereskedelmi láncok koncentrációja és beszállítók, mint az élelmiszer-gyártók erős alkupozíciója is befolyásolja a piacot. Az ártranszmisszió aszimmetrikus működése miatt a termelői áremelkedés gyors, míg a csökkenés késleltetett. Ez további piaci torzulásokhoz vezet, érintve a kereskedőket és a fogyasztókat is.

Nemzetközi összehasonlítások

A más országokban bevezetett árplafon vegyes eredményeket hozott. Horvátországban a kormány 2022 októberében döntött az energiaárak befagyasztásáról. Céljuk a globális energiaválság hatásainak csökkentése volt a lakosság körében. Az intézkedés rövid távon segített, de hosszú távú megoldást nem kínált.

Szerbiában is tettek lépéseket az energiaárak kontrollja érdekében. Viszont a piaci árak növekedése megnehezítette ezek fenntartását. Szakértők szerint az árplafon torzíthatja a piacot, és hosszú távon nem old meg problémákat.

Magyarország esetében az üzemanyagárak korlátozása kezdetben jónak látszott. Megelőzte a drágulást. De a nemzetközi olajárak emelkedése miatt 2023-ban a kormány megszüntette az árstopot. Ez hirtelen nagy áremelkedést okozott.

Ez az intézkedés erős inflációt váltott ki és a politikai hitelességet is veszélyeztette. A szakértők szerint a kormányoknak átfogó gazdaságpolitikai lépéseket kell tenniük. Céljuk a hosszú távú infláció kezelése legyen.

A hazai háztartások terhei

A hazai háztartások jelentős részét az élelmiszerkiadások alkotják. Ezek főként húsfélékből, tejtermékekből és tojásból állnak. A kiadások körülbelül a költségvetés 20%-át teszik ki.

Ez az arány Európában az ötödik legmagasabb. Ez mutatja az élelmiszerek nagy jelentőségét a magyar családok életében.

Az alapvető élelmiszerek aránya a költségvetésben

Az állam intézkedéseivel a háztartások kiadásait szeretnék csökkenteni. 2025 március 17-én egy tízszázalékos profitplafont vezettek be. Ez harminc alapvető élelmiszercsoportra vonatkozik, hogy az áremelkedést mérsékeljék.

Ez segít a családok és nyugdíjasok anyagi helyzetének javításában. Az online Árfigyelő rendszer bevezetése is csökkenti az élelmiszer-inflációt. 2023 júliusától 2024 februárig az infláció 1,11 százalékponttal csökkent.

Ez körülbelül 19,4 milliárd forint megtakarítást jelentett a magyar háztartásoknak. Így a reálkeresetek növekedése is elősegíthető.

Összefoglaló

A kormány az árplafont az infláció elleni küzdelem és a családok segítése céljából hozta létre. Ez rövid időn belül jótékonyan hat az árak alakulására. Viszont a szakértők szerint nem ad választ a hosszú távú problémákra, mert nem foglalkozik az infláció valódi okokkal.

A piaci torzulások veszélyeire figyelmeztetnek a tanulmányok az árplafon összefoglaló kapcsán. Kevesebb termék és szolgáltatás jelenik meg a piacon, ami áremelkedést okozhat. Emellett a cégek kevesebbet keresnek, ami szintén negatívan érinti a gazdaságot.

Rövid távon ugyan csökkenhetnek a kiadások, de hosszú távon nem nyújt megoldást az infláció kihívásaira. A globális gazdaság és a kínálat-kereslet változásai tovább bonyolítják a helyzetet. Ez hatással lehet a cégekre és a munkaerőpiacra is.